2017. augusztus 8., kedd

Faliórák gyerekszobába

A leghálásabb és legörömtelibb dolog a számomra, ha az unokáimnak készíthetek valamit. Bár lenne több időm, hogy nekik vagy velük alkothassak.
Most szinte percek alatt elkészültek a gyerekszobákba a faliórák. Az ötletet az adta, hogy a 9 hónapos kicsi lány felfedezte nálunk a falon a ketyegő órát. Azóta többször  irányít arra felé és a kicsi kezével mutatja, hogy tik-tak, imádom!!! Persze olyan nincs, hogy csak egyikük kap valamit, ezért egy kisfiús is készült.


A nagytakarításkor még a nyáron, a lányom a kezembe nyomott egy használaton kívüli faliórát. Kipróbáltam, működőképes volt. Gondosan el is tettem, akkorra, amikor majd egy is időm jut rá.


Ez volt a kiindulás, a Pinteresten pedig több gyermekmintás kinyomtatható óralap közül ezt a kis állatosat választotta a lányom.  A szalvétáim között volt egy kislánymintás is, mintha pont ehhez vettem volna.


  Zoo Clock Face 


Közben eszembe jutott a régi lakásból  egy teljesen sima fehér műanyag keretes falióra, amit már nem használunk. Ha az előlapját sikerülne lepattintani, az remek lenne. Ehhez segítségül hívtam a nagypapát, aki ilyenkor nagyon szívesen megtesz, kitalál ügyesen bármit. Egyben le is pattintotta a plexit, én pedig a mutatókat óvatosan leemeltem.

A kislány órával ezek után szinte pillanatok alatt el is készültem. A fehér háttérre simán rádekupázsoltam a szalvétát. A számok is szépen kirajzolódtak a szalvéta alatt is. Visszapattintottam a mutatókat, az előlapot, beraktam egy elemet és működött. Nagyon tündéri lett szerintem, a kislányszoba halványrózsaszín falán jól mutat majd.


A másikkal kicsit több munka volt, mert leáztattam a rajta lévő számlapot, bár nem volt felpúposodva, szépen rásimult, de olyan erőteljes sötét színű volt, nem szerettem volna, ha átüt. Persze előtte itt is leszedtem a mutatókat. Kinyomtattam az új számlapot.  Tintasugaras nyomtatóval, mi mással, ha egyenlőre hiába álmodozom egy színes lézeresről.  Hogy ne maszatolódjon el, egyszerű olcsó hajlakkal szoktam fixálni ragasztás vagy lakkozás előtt (lehet, hogy már írtam is régebben). Arra kellett ügyelnem, hogy pontosan az akasztónál legyen a 12-es szám. Mivel itt nincs előlap, két réteg matt lakkal lelakkoztam, hogy portalanítani lehessen. A szélét körben kék akrilfestékkel átpamacsoltam szívacsecsettel. Visszakerültek a mutatók, az elem és el is készült a kisfiús falióra. Az ő szobája krémszínű, a kedvenc színe pedig a kék 😀


A legnagyobb elismerés, ami kaphattam érte, az az, hogy a két és fél éves kis drágám egész délután vitte magával mindenhova és azt mondogatta, hogy "Széééép, natyon szééép"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése